A magyar szépirodalmat népszerűsítik a szerb fővárosban
Vajon hány magyar írót ismernek a belgrádiak? Ismerik-e a kortárs magyar irodalmat? És van-e erre egyáltalán igény? Ezeket a kérdéseket tette fel a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezete, majd azonnal meg is válaszolta, mégpedig azzal, hogy irodalmiest-sorozatot indított a témában.
Az első előadás átfogó jellegű volt, és a Belgrádi Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét mutatta be.
A Belgrádi Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére általában szerbajkú diákok jelentkeznek – hangsúlyozta Marko Čudić, a tanszék tanára. Évente körülbelül tizenöten iratkoznak be, többségüknek előzőleg semmilyen kapcsolata nem volt a magyar nyelvvel.
Korábban általában azok iratkoztak magyar szakra, akik eredetileg más nyelvi szakra jelentkeztek, de oda nem vették fel őket. Az utóbbi időben azonban változott a helyzet – magyarázta Čudić, aki maga is Belgrádban végzett, de Zentáról származik.
„Több ok van, általában gyakorlati okaik vannak. Sokszor a kettős állampolgárság vagy más ilyen nagyon gyakorlati indok vezérli őket, de vannak olyan ritka esetek is, akik idealizmusból vagy azért jelentkeznek, mert nagyon érdekli őket a magyar kultúra.”
Az oktatás eleinte szerb nyelven folyik, de harmad-, illetve negyedéven már szinte minden előadást magyarul tartanak. A legjobbak budapesti továbbképzéseken is részt vesznek.
Arról, hogy a magyar irodalom érdekli a szerb fővárosban élőket, a Pannon RTV is meggyőződhetett.
A belgrádi VMSZ fennállásának két és fél éve alatt ez az előadás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést – mondta Nebojša Marjanović, a párt belgrádi szervezetének elnöke. „Ez azt bizonyítja, hogy a magyar irodalom népszerű Belgrádban és azon kívül is.
Fantasztikus előadónk volt, akinek sikerült fellelkesítenie az embereket.
Szervezetünk már elég erős ahhoz, hogy sok embert vonzzon az előadásainkra.
Ez az előadás pedig, amely nem kizárólag a politikával foglalkozott, hanem kissé szélesebb körűen a szerb és a magyar nép kulturális kapcsolataival, mindenképpen sok embert vonzott.”
A szeptembertől induló irodalmi előadássorozaton szó lesz Danilo Kiš fordítói tevékenységéről, és azokról az írókról, akiket Danilo Kiš fordított. Témaként előkerül majd Ady Endre, József Attila, Pilinszky János, Kosztolányi Dezső és Krasznahorkai László művészete is, ez utóbbi író műveit éppen Čudić fordítja szerb nyelvre.
