A pedagógus szerepe megváltozott

A Vajdasági Pedagógiai Intézet magyar nyelvű szakmai képzéseket is szervez

Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója lapunknak elmondta, hogy elsősorban a tanárok szakmai, didaktikai, módszertani felkészültségégét szeretnék feleleveníteni, megújítani a gyakorlatban új innovatív tanulási-tanítási technikákkal, oktatási játékokkal, feladatgyűjteményekkel.

A Vajdasági Pedagógiai Intézet az Oktatási alaptörvény értelmében foglalkozik a pedagógus-továbbképzések akkreditálásával is. Мilyen programokról van szó?

– Az Intézet 2011-től végzi a pedagógusok szakmai továbbképzéseinek jóváhagyását. A törvény értelmében csak azokat a programokat vehetjük figyelembe, amelyek a kisebbségek-nemzeti közösségek nyelvén íródtak, és Vajdaság területén hivatalos nyelvhasználatban vannak, azaz ezeken a nyelveken folyik az oktatás.

Az 2011/12-es tanévben, amikor első alkalommal hagytunk jóvá szakmai továbbképzéseket, 23 akkreditált programból 14 magyar nyelvű volt, az idén pedig ez a szám 48-ra növekedett, amelyekből 40-et a pedagógusok magyar nyelven fognak megvalósítani. A Vajdasági Pedagógiai Intézetnek saját magyar nyelvű programjai is vannak, amelyekkel elsősorban a tanárok szakmai, didaktikai, módszertani felkészültségégét szeretnék feleleveníteni, megújítani a gyakorlatban új innovatív tanulási-tanítási technikákkal, oktatási játékokkal, feladatgyűjteményekkel.

 Mennyire felkészültek a magyar tagozatok pedagógusai?

– Ha abból indulunk ki, hogy a 2014/15-ös tanévben 40 magyar nyelvű programot akkreditált a bizottság, és ezeknek ugyanennyi vagy több szerzője/társszerzője van, illetve kétszer ennyi előadója, akkor ez a szakemberekből álló bázis legalább 120–150 főt számlál.

A visszajelzések és a tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar tagozatokon dolgozó pedagógusok nagy része magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik, érdeklődést mutat a szakmai továbbképzések iránt, szívesen és aktívan vesz részt a képzéseken, és minden alkalommal kihasználja a horizontális tanulás (egymástól tanulás) lehetőségeit.

A pedagógusok felkészültségének állandó fejlesztését és az egész életen át tartó tanulást kívánjuk meghonosítani, hiszen a tanuló is csak akkor lesz erre képes, ha a tanítója, tanára is képes rá, pozitív modellként áll tanulói előtt. Intézetünk akkreditált programjai úgy készültek, hogy a képzés utolsó szegmense a gyakorlati alkalmazás.

A résztvevők írásos formában beszámolnak arról, hogy az elhangzott új információkat (módszereket, munkaformákat, tanulási, tanítási technikákat, didaktikai játékokat stb.) a tanórán hogyan alkalmazták. Ezzel próbáljuk biztosítani egyrészt a pedagógusok motiváltságát, másrészt pedig az újonnan szerzett ismeretek fenntarthatóságát. Feladatgyűjteményeket is kiadunk, amelyekben a gyakorlati oktatás jó példáit közöljük. Ezeket a kiadványokat a megfelelő szakmai továbbképzés után, segédanyagként, a résztvevők meg is kapják.

 Miért fontos a pedagógusoknak tovább képezni magukat?

– Korunk egyik fontos kérdése, hogy bizonyos tantárgyak, szakterületek keretében mit kell a gyerekeknek tudni, hogyan kellene őket felkészíteni. Mi a fontosabb, a szakmai tudás, az általános műveltség, vagy a gyakorlati alkalmazás.

A korszerű oktatástudomány ezekre a kérdésekre próbálja megadni a választ. A pedagógus szerepe harminc- negyven évvel ezelőtt megváltozott, a tanártól nem azt várjuk el, hogy az ismeret forrása legyen, hanem hogy az ismeretek szervezőjeként, rendszerezőjeként jelenjen meg. Képesnek kell lennie arra, hogy önállóan és folyamatosan megújítsa tudását, és erre kell megtanítania tanulóit, növendékeit is. A gyakorlati oktatásban tehát mind nagyobb szerepet kap a tudás megszerzésének a képessége és a kritikus gondolkodás fejlesztése.

Tény az is, hogy a társadalmi változások következtében a szülők, a család szerepe háttérbe szorult, ami több feladatot ró az iskolára, a tanítókra és a tanárokra is. Bizonyos kompetenciáknak nagyobb szerepet kell kapnia, amelyeket korábban várt el a társadalom a pedagógusoktól. Az infokommunikációs technológiák elterjedése is kihat a pedagógusok szerepmódosulására, hiszen el kell fogadniuk, hogy a gyerekek számos új ismeretet, tudást nem tőlük, hanem más módon szereznek meg. Ezért a pedagógusnak folyamatosan fejlesztenie kell szakmai tudását, nyitottnak kell lennie az információszerzés különböző módjai iránt, fel kell készülnie az újabbnál újabb szerepekre. Ezért fontos a pedagógusok továbbképzése, hogy a meghatározott és elfogadott kompetenciák birtokába jussanak.

Melyek ezek a kompetenciák?

– Az Oktatási Tudományi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium négy kompetenciát jelölt meg: a szaktárgyi, a tantervi és a módszertani tudást; a tanítást és a tanulást; a tanuló személyiségfejlesztését; a kommunikációt és a szakmai együttműködést. Ezek azok az elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a pedagógus szakmai felkészültsége, hozzáértése kielégíthető legyen.

 Milyen programokat akkreditált magyar nyelven a Vajdasági Pedagógiai Intézet?

-- A legtöbb program (kb. 25), az egyes sorszámmal jelzett prioritási kategóriából került akkreditálásra, amely az innovatív módszerek alkalmazását és a pedagógusok szakmai fejlődését helyezi előtérbe. A magyar nyelv és a kommunikációs képességek, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség korszerű módszereit, a drámapedagógia elemeit, didaktikai játékokat, az élménypedagógiával kapcsolatos tudnivalókat, a mese, a regény újszerű értelmezését, a tehetséggondozást és még sok-sok érdekes témát dolgoznak fel.

Hat programot soroltak a szerzők a második prioritáshoz, amelyek a tanulás tanításával és a tanulás motiválásával, a játék alkalmazásával foglalkoznak, hetet pedig az infokommunikációs technológiákhoz lehet sorolni (interaktív iskola, a számítógép használata az iskolában, a blog és az interaktív tábla használata). Kevésbé vannak jelen az egészségügyi neveléssel, az erőszak és a bántalmazás, valamint a kirekesztés megelőzésével kapcsolatos témák.

 A szakmai továbbképzéseket milyen gyakran lehet akkreditálni, és ezeken kívül történik-e még másfajta akkreditáció?

-- A képzések akkreditálása a legújabb szabályzat szerint két tanévre érvényes. Az említett programokra az akkreditáció a 2014/15-ös és a 2015/16-os tanévre szól. A legközelebbi pályázati kiírás 2015 végére várható.

A jó hír az, hogy a kisebbségek nyelvén folytatott szaktanácskozásokra, konferenciákra, kerekasztal-beszélgetésekre is lehet akkreditációt kérni, de azokat a megszervezésük előtt legalább két hónappal be kell jelenteni a Vajdasági Pedagógiai Intézetnél.

A megvalósításukat az elkövetkezendő két tanévben, ugyanúgy, mint a továbbképzések esetében is, az Intézet munkatársai kísérik és értékelik. Egyébként az érdekeltek minden ezzel kapcsolatos információt megtalálnak a www.pzv.org.rs honlapon.