Milyen a reális autonómia-jövőkép?

A szerb tranzíció sikerének egyetlen útja a modern európai demokráciák modelljének alkalmazása – Bemutatták Jovan Komšić vajdasági autonómiával foglalkozó új könyvét

A modern államiságnak, azon belül is az autonómiának a megvalósulási körülményeit elemzi szélesebb szociális kontextusba helyezve prof. dr. Jovan Komšić szociológus, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdasági Karának tanára legújabb könyvében, A vajdasági kérdés a szerb tranzíció folyamatában című publikációban.

Az említett összegzést annak újvidéki, Tartományi Képviselőházban megtartott bemutatóján mondta el prof. dr. Marijana Pajvančić alkotmányjogász, az Educons Egyetem Jogi-Politikai Tanulmányok Karának dékánja, a Dan Graf gondozásában megjelent könyv recenzense.

A Szerbiai Európai Mozgalom által szervezett könyvbemutatón elmondta: az 1988 és 2013 közötti periódust áttekintő munka egy átalakulási folyamatban lévő országnak és a demokrácia áthatásainak paradoxaira mutat rá annak első felében, majd a második egységben a decentralizációt határozza meg a demokratikus átalakulás eszközeként, s az alulról felfelé építkező regionalizmus kiépítésének szükségességére hívja fel a figyelmet.

Prof. dr. Milan Podunavac, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára szerint Komšić műve a „körülmények mérsékelt elméleteként” is elemezhető, mely szociológiai-politikai dimenziójuk irányából közelíti meg az eseményeket és az autonómia kérdéskörét. Véleményének adott hangot, hogy a kötetben még nagyobb helyet is lehetett volna szánni a miloševići politikai hagyatéknak, amely nagy mértékben befolyásolta a posztdiktatórikus éra folyamatait.

Szerinte a publikáció egy rendkívül fontos üzenetet fogalmaz meg: egy társadalom boldogulása szempontjából rendkívül lényeges az, hogy milyen intézményrendszert teremt magának, hogyan építkezik a fejlődés során.

MÚLTBAN REKEDT KIINDULÓPONTOK

Pásztor István, a tartományi parlament elnöke szerint a könyv meglehetősen fontos kérdések megvitatásához, az autonómiával kapcsolatos gondolkodáshoz nyújt megfelelő keretet Dimitrije Boarov korábban megjelent munkájával együtt.

E két kiadványt illene ismernie mindenkinek, aki részt szándékozik venni a témáról szóló diskurzusban, hangsúlyozta. Véleményének adott hangot, hogy az abban ma részt vevők körében nagy problémák léteznek egyes fogalmak, események nem megfelelő ismerete miatt, így a megjelent publikáció a politikusok számára is hasznos tartalommal bír.

Lényegesnek nevezte, hogy 25 évet felölel az elemzés. Mint mondta, tévhitben él az, aki a vajdasági autonómia jövőjéről gondolkodva azt hiszi, véleményt formálhat úgy, hogy még mindig a negyed évszázaddal ezelőtti időket kezeli kiindulópontként.

Ez legalább annyira lehetetlen, tette hozzá, mint ha valaki a második világháború befejeztével úgy kezdett volna el gondolkodni a jövőről, mintha az első világháború végén állt volna – a két dátum között nagyjából ugyanennyi idő telt el – mutatott rá Pásztor. Aláhúzta, hogy az autonómiával kapcsolatos egymástól eltérő nézetek közelítéséhez, az azok közötti párbeszéd elindításához ad megfelelő alapot Komšić munkája.

A REGIONÁLIS ÁLLAMMODELL A KIÚT

A szerző lapunknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a szerbiai tranzíció a többségi elvre építkező demokrácia modellje szerint zajlik, melyet a vezetők, vezéregyéniségek jelenléte határoz meg a politikai porondon – egyrészt a többségi nemzet, másrészt a legnagyobb pártok vezetői ezek. A politika metropolizációja számít dominánsnak: a helyi önkormányzatok egyharmadát nem képviseli senki a parlamentben – fogalmazott.

– A Tartományi Képviselőház harminc hivatalos kezdeményezést fogalmazott meg a köztársasági parlament irányába 2001 óta, ebből mindössze kettőt vitattak meg Belgrádban.

Az említetteket figyelembe véve nem nehéz megállapítani, hogy az európai folyamatok nélkül nem fog hazánkban sor kerülni a demokrácia megerősödésére. Európai folyamatok pedig nincsenek, ha nem vagyunk hajlandók a szomszédos országokban megvalósult regionalizációs modell alkalmazására.

A szubszidiaritás elvének alkalmazása, a hatalom vertikális megosztása, az alulról felfelé történő építkezés, a többséghez nem tartozó minden kisebbségi csoport bekapcsolásának modellje ez. A könyv is erről szól: a reálisan elérhető szerbiai, vajdasági jövőképet vázolja fel – értékelte Komšić.

Kérdésünkre válaszolva a szerző elmondta, hogy az intézmények nem működnek jól, de már eleve a rendszert is rosszul építették fel.

Az intézményrendszernek, mint fogalmazott, a régiókon alapuló államfelépítést kell tükrözniük, vagyis a központi intézményeknek tudomásul kell venniük a természetes, földrajzi régiók lakosságának érdekeit, köztük Vajdaság érdekeit is, mely a leginkább kikristályosodott arculattal rendelkező szerbiai régiónak számít ma.

Ez jelenti az európai uniós perspektívát, tette hozzá. Meggyőződését fejezte ki, hogy a leendő alkotmánymódosítás sem hozza majd meg a várt eredményt, amennyiben annak során nem veszik figyelembe a modern európai demokráciák tapasztalatait, s nem foglalják bele az új alaptörvénybe a területi alapú politikai reformokat is.