Ugrás a tartalomra

További 81 sajtóorgánumnak kell beszállnia a piacversenybe

A köztájékoztatásról szóló törvény szerint az államnak ki kell vonulnia a médiapiacról, a magánosítást pedig 2015. július 1-jéig végrehajtják, állítják az illetékesek. Az üzleti nyilvántartási ügynökségnél 1320 médium van regisztrálva, ebből 81 magánosítás előtt áll. Ezeknek a sajtóorgánumoknak a többsége teljes egészében a helyi önkormányzatok tulajdonában van.

A Szabadkai Rádió három nyelven gyárt műsort, szerbül, magyarul és horvátul, de további két nyelven is sugároz, németül és a bunyevácul. A többnyelvű tájékoztatás és a műsor tartalma miatt is közszolgálati médiumnak számítanak, a magánosítás pedig katasztrofális hatással lenne a Szabadkai Rádióra – mondta el az RTV-nek nyilatkozva Ljubiša Stepanović, az intézmény igazgatója.

„Nem látok olyan magánérdeket, amely kész mondjuk január 15-én megvenni ezt a rádiót vagy egy másikat, és utána minden nap vagy minden reggel 1200-1300 eurós kiadást vállalni azért, hogy mindez működjön” – fogalmazott Stepanović.

Eddig már számos magánosított médium ment tönkre, mert az új tulajdonos nem mutatott érdeklődést az alapvető tevékenység, a tájékoztatás iránt. Az új médiatörvény ezért arra kötelezi a leendő vevőket, hogy legalább 3 évig fenn kell tartaniuk az adott sajtóorgánum tevékenységét.

„Nem fogadták el azt a javaslatunkat, amely szerint már a magánosítás első körében úgy történjen a privatizálás, hogy a dolgozók kapják meg a részvények többségét, tehát most az maradt, hogy amennyiben az első körben nem jelentkezik vevő, akkor a második körben a dolgozók térítésmentesen megkapják a tulajdonjogot” – mondta el Petar Jeremić a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) nevében.

Mivel a közösségnek kötelessége pénzelni mindazt, amire a polgároknak szüksége van az élethez, a Pancsovai RTV vezetősége a helyi önkormányzat képviselőivel együtt arról tárgyal, az elkövetkező időszakban mit pénzelnek majd. Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy a privatizációs eljárás modelljének meghatározásakor fel tudják kínálni a potenciális vevőnek azt, hogy a médium non-profit pályázatokon keresztül biztosítani fogja a bevételét, mondta el Tatjana Jelesić, a médium igazgatója.

„Úgy gondoljuk, hogy ez csak egyet jelent, azt, hogy a közösség meg szeretné határozni, mi az alapvető információ és az információ jelentősége a közösség életében. Ez azért is fontos, mert egyes helyeken kristálytisztán látható, hogyan zajlik majd a tájékoztatás a tulajdonosváltás után” – tette hozzá.

Elengedhetetlen a nyilvánosság informálása a magánosításról, valamint magának a folyamatnak az ellenőrzése is, mert csak így kerülhetőek el azok az alkuszüzletek, amelyek a médiumok megszűnéséhez vezetnek – véli Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke.

„Mi azt üzenjük a magánosítás előtt álló médiumokban dolgozó kollégáinknak, hogy amennyire csak tudnak, legyenek vállalkozó szelleműek, és igyekezzenek egységesnek lenni a saját médiumuk megvásárlásának ötlete kapcsán, mert véleményem szerint az állami médiumok nagy többsége – hogy úgy mondjam – „nagyon olcsó”, ezért nem szabad megengedniük bármiféle oligarcháknak meg gyanús személyeknek, hogy egyes közösségek helyi médium nélkül maradjanak” – magyarázta.

A sajtó előttünk álló magánosításának a politikai és egyéb hatásoktól való függetlenséget kellene elősegítenie, továbbá a felelősségvállalást és a piacorientált működést, ezzel megakadályozva azt, hogy a helyi médiumok csak az iparmágnások tevékenységének elszámolására szolgáljanak vagy a munkanélküli újságírók oázisai legyenek.

Emellett sikeresen végre kell hajtani a törvényt, tiszteletben kell tartani az alkotmányt, továbbá meg kell akadályozni, hogy sérüljön a közérdek, s fizetéseket kell biztosítani az úgynevezett „hetedik hatalom” képviselőinek. Mindezt a törvény szerint 2015. július 1-jéig be is kell fejezni, írja az RTV.

Szerző (Forrás)
Vajdaság Ma
Többi hír