Szerbiának döntenie kell

Erősödik az államra gyakorolt diplomáciai nyomás az ukrán válság miatt – Egymásnak üzengetett az amerikai nagykövet és a szerb kormányfő

Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre nagyobb nyomást gyakorol a szerb kormányra azzal a céllal, hogy definiálja újra külpolitikáját, s világosan álljon a hivatalos európai álláspont mellé. Az EU és az USA nem titkolt szándéka elérni, hogy Szerbia is vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.

Médiaértesülések szerint az ultimátum szerint az országnak szeptember elsejéig kell eldöntenie, kit tekint igazi partnerének, Oroszországot vagy Európát. A diplomáciai nyomásgyakorlás különösen a maláj repülőgép lelövése után fokozódott.

A Nyugat most azt várja el Szerbiától, hogy tegye felelőssé az orosz államvezetőséget a tragédiáért. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a belgrádi sajtó közölte, hogy a nyugati államok képviselői mindegyik találkozón tudtára adták Aleksandar Vučić kormányfőnek, hogy teljesen egyértelmű politikai állásfoglalást kívánnak látni Belgrádban az eddigiekben tapasztalt neutralitásra törekvő álláspontok helyett.

Szerdai nyilatkozatában Aleksandar Vučić kijelentette, hogy Szerbiával és vele mint az ország képviselőjével senki sem beszél és beszélhet az ultimátumok nyelvén.

A téma az 1914-ben kézhez kapott osztrák–magyar ultimátum évszázados évfordulója kapcsán merült fel, a miniszterelnök a belgrádi püspökség épülete mellett Johannes Eigner osztrák nagykövettel elültette a béke facsemetéjét. Újságírók kérdeztek rá arra, hogy kézhez kapott-e Szerbia a napokban olyan ultimátumot, amelyik a oroszbarát politika felfüggesztésére szólít fel.

– A szerb kormány az európai integrációk és az Oroszországi Föderációval való baráti kapcsolatok politikáját folytatja. Erre kapott mandátumot a szavazópolgároktól, s a jövőben is ilyen politikát fog folytatni. Erről a témáról ennyit mondhatok – nyilatkozott röviden a miniszterelnök.

Felmerült a Déli Áramlat építésének kérdése is, mellyel kapcsolatban igencsak eltérőek a vélemények Európa-szerte. Vučić elismerte, hogy léteznek nézeteltérések a projektummal kapcsolatban, de hangsúlyozta, számunkra mindenekelőtt az a lényeges, hogy egy jó szerződésről van szó, olyanról, amelyiknek a hasznát látja az ország.

Hozzátette, még ha sohasem helyezik működésbe a vezetéket, s soha nem is indul el a földgáz, hazánknak a projektum akkor is 350 millió eurót szavatol. Akinek ellenvetése van, mondja meg, hol kereshetjük meg ezt a 350 milliót – fogalmazott. Szerbia eltéríthetetlenül halad az európai úton, lehet, hogy lesznek olyan kihívások, amelyeknek nem tud az elvárások szerint eleget tenni, de mindig igyekszik majd teljesíteni a kötelezettségeit, mert tisztában van azokkal – értékelte.

MONDTA VAGY NEM MONDTA?

Michael Kirby, az USA belgrádi nagykövete a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja a Szerbia és Oroszország közötti baráti kapcsolatokat, ám a világ nem üdvözölheti, ha Szerbia nem ítéli el egyértelműen Ukrajna területi integritásának megsértését. A szerb államvezetőség feladata eldönteni, melyek az állam érdekei, s ezzel összhangban meghozni a megfelelő döntéseket – húzta alá Kirby.

– Szerbia hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az ENSZ minden tagállamának területi integritását, de az állam tisztségviselői egyetlen egyszer sem tették hozzá azt a mondatot, melyből világosan kiderült volna, hogy ez Ukrajnára is vonatkozik, s annak egész területére – jelentette ki Kirby.

Aleksandar Vučić még a nap folyamán reagált a nagykövetnek erre a mondatára. Mint azt a kabinetjénél közölték, a kormányfő meglepődve fogadta az amerikai diplomatának e megjegyzését. „Aleksandar Vučić kormányfő kabinetje értesíti a nyilvánosságot és az Egyesült Államok nagykövetét – akit egyébként Szerbia nagy barátjának tekint – arról, hogy maga Vučić több tíz alkalommal ismételte meg világosan és megkérdőjelezhetetlen módon az álláspontot, melynek értelmében Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét, beleértve még Krímet is mint Ukrajna területének egyik egységét” – áll a sajtónak eljuttatott közleményben.

Emlékeztettek Vučić korábbi kijelentéseire, például a március 22-eire, melyben a kormányfő az előbb idézett álláspont közlésekor azt is kijelentette, hogy a területi integritás tiszteletben tartásának szükségességéről ma nem oktathatják ki Szerbiát azok, akik korábban folyamatosan sárba tiporták Szerbia integritását.

A hónap elején a Die Welt német lapnak adott interjújában is az ukrán területi épség elismeréséről szólt a miniszterelnök, s azt is közölte, hogy nem támogatja viszont az Oroszországgal szembeni megszorítások bevezetését.

Elsősorban a hagyományosan jónak számító bilaterális kapcsolatokra, gazdasági szálakra hivatkozott. Vučić a Handelsblatt magazinnak szintén azt nyilatkozta, hogy Szerbia és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikájában csak egyetlen különbség létezik: hazánk nem vezet be szankciókat Oroszország ellen. A kormányfő sajtóirodája más külföldi és hazai lapoknak adott nyilatkozatokat is idézett az említett állásfoglalással.

Az amerikai nagykövetség időközben sajnálatát fejezte ki Michael Kirby kijelentése miatt, amelyet a szerbiai álláspont kapcsán tett.

FOLYAMATOS LESZ A NYOMÁSGYAKORLÁS

Kissé megkésettnek számít az államvezetőség reakciója az MH17-es maláj utasszállító repülő lelövését illetően. Ivica Dačić külügyminiszter szerdán ítélte el a katonai akciót. A tragédiát nyilatkozatában az ukrán válság egyik sajnálatos következményének nevezte.

Mint mondta, az a legfontosabb, hogy megakadályozzák a kialakult válság további elharapózását. A repülőgéppel történtek teljesen független kinyomozását követeli Szerbia – közölte Dačić.

Hazánk külpolitikáját illetően a miniszter kifejtette, hogy azt szükségszerűen folyamatosan összehangolják majd az Európai Unió álláspontjaival. Ez nem kérdés, Szerbia ezt meg fogja tenni, de problémát jelent, hogy az EU-n belül sem létezik teljesen egységes álláspont minden kérdéssel kapcsolatban – tette hozzá Dačić. Kiegyensúlyozott politikát folytatunk majd, nyomásgyakorlással mindenképp számolunk a jövőben is – húzta alá a külügyi tárcavezető.