Ugrás a tartalomra

A privatizációs és a csődtörvényről, valamint a média-jogszabályokról tárgyalnak a honatyák

800 millió dollárba kerülnek Szerbiának évente azok a vállalatok, amelyeket valamilyen okból nem magánosítottak. A köztársasági parlamentben ma kezdődött az a vita, amely az új privatizációs törvényről és a csődtörvényről szól.

A kormány szerint a módosítás új lendületet ad a magánosításnak és serkenti a külföldi befektetéseket, az ellenzék szerint ez újabb munkahelyek megszűnéséhez vezet.

A kormány kérésére hívták össze a köztársasági parlament rendkívüli ülését. A napirend első három pontjáról szóló vitát egyesítették a képviselők. A privatizációs törvény, a csődtörvény és a gazdasági nyilvántartási ügynökségről szóló törvényeket módosítják.

Célként a társadalmi tulajdon 2015 végéig történő magánosítását határozta meg a kormány.

Dušan Vujović gazdasági és ideiglenes pénzügyminiszter elmondta, 2288 társadalmi tulajdonú vállalatot magánosítottak eddig. Ebből 161 eljárás sikertelen volt és a Privatizációs Ügynökség hatáskörébe kerültek olyan vállalatokkal együtt amelyeket meg sem próbáltak magánosítani, illetve olyan tulajdonjogi viszonyban vannak, amelyre nincs törvényes rendelkezés.

„Az 548 vállalatból kifolyólag, amelyek a Privatizációs Ügynökség állományában találhatóak, az országnak hatalmas költségei vannak. Becslések szerint a költségek évente 800 millió dollárt tesznek ki.

Ezek közvetlen és közvetett költségvetési költségek a nem megvalósított bevétel, munkahelyek és kivitel miatt, nem beszélve a regionális fejlődésre gyakorolt romboló hatásról és Szerbia általános gazdasági erejéről.”

Vujović a társadalmi tulajdonú vállalatok megrekedt átszervezésének újraindítását és befejezését várja, oly módon, hogy az áttekinthető legyen, gátat szabjon a visszaéléseknek és a hitelezők érdekeit is tartsa.

Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője szerint végre mód nyílik arra, hogy az évek óta bizonytalan állapotban levő vállalatok helyzete egyenesbe kerüljön és újra piaci körülmények között tudjanak termelni. „Négy privatizációs modellt lát elő a törvény: tőkeeladás, tulajdoneladás, stratégiai partnerség és térítésmentes tőkeátvétel. A két modell mellett két módszer áll rendelkezésre: nyilvános adatgyűjtés nyilvános pályázat útján a tőkeeladás és a tulajdoneladás esetében, valamint az ajánlatok nyilvános összegyűjtése a stratégiai partnerség esetében.”

A felgyülemlett adósság kezelésére két intézkedést látnak elő: az adósság leírását, valamint annak állandó betétkénti beírását. Az ellenzéki képviselők most sem értettek egyet a kormány elképzeléseivel, megkérdőjelezve hatékonyságukat. „Ez nem reformtörvény, itt semmiféle agresszív munkahelyteremtés nincs, hanem lehetőség, hogy a munkavállalók elveszítsék állásaikat. Nem ez a legszörnyűbb, nem hoznak létre semmilyen lehetőséget, hogy munkába álljanak.

Melyik törvényt helyezték eljárásba, amelyik a külföldi befektetéseket teszi lehetővé és munkahelyeket teremt? Ki fogja pótolni ezt a húszezer vagy ötvenezer munkahelyet?” – tette fel a kérdést Janko Veselinović, az ÚDP köztársasági frakcióvezető-helyettese.

Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti frakcióvetője hevesen védte a kormány által beterjesztett törvénymódosítási indítványokat. „Négyszázezer ember maradt munka nélkül miatta, akiket az ő rezsimje, az ő kormánya fosztott meg munkájától, és most Vujović urat kérdezi, hogy hol vannak a munkahelyek.

Én önt kérdem Veselinović úr, hogy hol vannak a munkahelyek amelyeket tönkretettek, amelyeket megsemmisítettek, én önt kérdem, még ha jogom nincs is rá, hol vannak az ön válaszai?”

A privatizációs törvény, a csődtörvény és a gazdasági nyilvántartási ügynökségről szóló törvények egyesített vitája után a szintén három törvényt magába foglaló, a médiát érintő törvények megvitatása következik.

Szerző (Forrás)
Pannon RTV
Többi hír