KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS

A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN

amelyet 2016. 08.14-én Belgrádban kötöttek meg az alulírt felek:

a SZERB HALADÓ PÁRT, Belgrád, Palmiro Togliatti utca 5/3, amelyet Aleksandar Vučić képvisel és a

VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG, Szabadka, Ago Mamužić utca 11/I, amelyet Pásztor István képvisel.

1. szakasz

A szerződő felek egyetértenek abban, hogy - összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyeket a miniszterelnök-jelölti programbeszédben mutatnak be - támogatják és részt vesznek a Kormány munkájában, amelynek megalakításával Aleksandar Vučićot bízták meg.

2. szakasz

A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a Kormány a miniszterelnök-jelölti programbeszédben bemutatott programbeli célok mellett a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásainak megvalósításán is dolgozni fog.

A szerződő felek minden 12 hónap elteltével értékelik az elért eredményeket a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásainak megvalósítása kapcsán.

3. szakasz

A koalíciós szerződés szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölti programbeszéd és a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásai, amelyek az Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra.

4. szakasz

Jelen szerződést hat példányban írták alá, amelyből a szerződő feleket három-három példány illeti meg.

SZERB HALADÓ PÁRT                                                                                                                                       VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG

    Aleksandar Vučić                                                                                                                                                                Pásztor István

A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMBELI PRIORITÁSAI, AMELYEK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK MEGALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉSNEK

1. Európai integráció

1. A tárgyalási álláspontok (pozíciók) meghatározása során az egyes tárgyalási fejezeteknél a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartják a Szerbiában élő magyarok érdekeit;

2. A becikkelyezett Madridi Egyezmény alapján lehetővé válik majd, hogy minél több önkormányzat az Európai Területi Társulás (EGTC) teljes jogú tagjává váljon és részt vegyen a munkájában, valamint határon átnyúló együttműködési megállapodások megkötésével mélyítse a jószomszédi, gazdasági és kulturális együttműködést a regionális város- és községfejlesztés, környezetvédelem, turizmus, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás érdekében.

2. Vajdaság AT helyzete

1. Az új Kormány megalakulása után a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről szóló törvény módosításának a kidolgozása, amely tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság 2012. június 10-i döntését. A kidolgozandó dokumentum különös figyelmet fordít a Vajdasági Magyar Szövetség Vajdaság AT hatásköreire vonatkozó javaslataira, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetére, a kisebbségi nyelven történő oktatásra, a művelődésre, valamint a kisebbségi nyelven történő tájékoztatásra vonatkoznak;

2. Az új Kormány megalakulása után a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik a Vajdaság Autonóm Tartomány pénzeléséről szóló törvény kidolgozása;

3. A szerződő felek a legmegfelelőbb megoldások elérése érdekében építő jelleggel járulnak hozzá az alkotmánymódosítás, valamint a politikai rendszer átalakításának folyamatához; a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatait támogatni fogja a másik szerződő fél.

3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások

1. A Szerb Köztársaság és Magyarország között létrejött, mindent átfogó infrastrukturális fejlesztési szándéknyilatkozattal összhangban, a Szerb Köztársaság Kormányának prioritást élvező államközi projektumai közé bekerül a Budapest-Belgrád vasúti folyosó projektum mellett a Baja-Szabadka-Szeged-vasútvonal felújítása, valamint új határátkelők megnyitása is (Rastina-Bácsszentgyörgy, Rábé-Kübekháza);

2. A Szerb Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya kezdeményezi, hogy a Baja–Szabadka–Szeged-vasútvonal, valamint a Tisza váljon a Transzeurópai Közlekedési Hálózat részévé, ami az ilyen stratégiai jellegű projektumok európai forrásokból történő pénzelésének feltétele;

3. A Szerbia–Magyarország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2014–2020) stratégiai projektumainak keretein belül elkészül a Szabadka–Baja-vasútvonal ötletterve és tervdokumentációja, a tiszamenti önkormányzatokat bekapcsolják a határon átnyúló projektumokba, a Tisza nemzetközi hajózási útvonal-státusának kihasználása érdekében, fejlesztik a Kübekháza–Rábé-útvonal közúti infrastruktúráját, elvégzik a Baja-Bezdán-csatorna rendezését, valamint kulturális és turisztikai központ épül Mórahalmon és Palicson;

4. A Szerbia–Magyarország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül elkészül egy intermodális logisztikai központ technikai tervdokumentációja. A központ Szabadka közelében helyezkedik majd el. Ennek a helyszínnek egyre nagyobb lesz a jelentősége, figyelembe véve a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítését, a Szeged és Baja irányában történő vasúti elágazásokat, valamint azt a tényt, hogy itt található a 10–es közlekedési folyosó, és a közelben vannak a Duna és a Tisza folyók kikötői;

5. A VMSZ javaslatai alapján a jövőben a köztársasági költségvetésből nagyobb mértékben valósulnak majd meg Vajdaság területén a helyi infrastrukturális projektumok;  

6. A következő,  helyi jelentőséget meghaladó nagyberuházási és fejlesztési projektumokat Szerbia Kormánya a prioritást élvező projektumok közé sorolja be:

- Ipari parkok kiépítése a Vajdaságban;

- A 10-es közlekedési folyosón, Szabadka mellett elhelyezkedő Y-elágazás kiépítésének folytatására a 2016-os évben az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium költségvetésének újraelosztásával további 600.000.000,00 dinár áll majd rendelkezésre, valamint a projektum befejezésére a 2017-es szerbiai költségvetés 1.500.000.000,00 dinárt különít el;

- Palics idegenforgalmi célpontként való fejlesztésére a Szerb Köztársaság turizmusfejlesztési stratégiájával és cselekvési tervével összhangban pénzeszközöket biztosítanak;

- A szabadkai Népszínház építésének befejezésére a Szerb Köztársaság, a Vajdaság AT, valamint Szabadka Város költségvetéséből biztosítják a szükséges, körülbelül 1.250.000.000,00 dináros pénzösszeget a következő három pénzügyi évben olyan arányban, mint ahogyan azt a Népszínház építésének társfinanszírozásáról szóló, 2006-ban megkötött szerződés meghatározza;

7. A körzethatárok és a fejlesztési térségek területének meghatározásakor (a Regionális fejlesztésről szóló törvénnyel összhangban) külön figyelmet fordítanak a területi, közlekedési, gazdasági vagy más összetartozásra, azaz Ada, Magyarkanizsa és Zenta egységes fejlesztési területet képez Szabadkával, Kishegyessel és Topolyával;

8. A regionális és helyi vasútvonalak megszüntetéséről szóló döntés meghozatalakor nem a gazdaságosság lesz az egyetlen szempont, különösen azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok hozzájárulnának a teljes jegyár összegének társfinanszírozásához (OJP);

1. A vasúti hálózat megőrzése érdekében azonnal hozzálátnak a helyi és  regionális vasúthálózatok karbantartásához, különösen azokon a helyeken, ahol az önkormányzatok hozzájárulnának a teljes jegyár összegének társfinanszírozásához (OJP). A dízelmotoros mozdonyok odaítéléséről szóló döntés meghozatalakor a fenn említett önkormányzatok élveznek elsőbbséget;

10. A Szerb Köztársaság területén az első- és másodrendű állami utak arányos fenntartása, felújítása és kiépítése érdekében a Szerbia Útjai közvállalat éves költségvetésének 25 százalékát a Vajdaság területén található utak fenntartására, felújítására és kiépítésére fordítják;

11. Az önkormányzati tulajdonban lévő úthálózatok javítása érdekében a Szerb Köztársaság költségvetésében és a Szerbia Útjai közvállalat munkatervében jelentősebb összegeket különítenek el, amelyeket az önkormányzatoknak pályázat útján ítélnek oda.

4. Mezőgazdaság

1. A mezőgazdasági támogatási rendszer esetleges módosítása során tiszteletben tartják az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitikája által meghatározott irányelveket;

2. A támogatási rendszer részleteit minden évben az agráregyesületek képviselőivel közösen dolgozzák ki, és a szabályrendszert a gazdálkodási év kezdete előtt hozzák nyilvánosságra;

3. A Termőföldről szóló törvény (A Termőföldről szóló törvény módosítása után – a Sz.K. hivatalos Közlönye, 112/15)  állami termőföldek elidegenítését lehetővé tevő rendelkezéseivel összhangban, meghatározásra kerülnek azok a szigorú feltételek, amelyek teljesítése esetén az EU állampolgárai és más külföldi állampolgárok 2017. szeptember 1-jétől termőföldet vásárolhatnak Szerbiában;

4. Az előző Kormány által létrehozott tárcaközi munkacsoport javaslataival összhangban, a Nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításával mielőbb megoldódik a kistermelők járulékfizetési kötelezettsége. A fizetendő járulék összege az általuk megművelt földterület nagyságával és a mezőgazdaságból származó jövedelmükkel összhangban kerül meghatározásra; a kamatokat leírják, a főadósságot átütemezik;

5. A bejegyzett gazdaság hordozóit (apa/anya) és a családtagjaikat is megilleti a szülési- és gyermeknevelési juttatás;

6. A Közlekedésbiztonsági törvény módosításairól szóló törvény tervezetével összhangban a bejegyzés kötelezettsége alól kikerülnek azon kapcsolható eszközök, amelyek gyárilag nem teljesíthetik a bejegyzés feltételeit;

7. Meghozatalra kerül az a Kistermelői szabályzat, melynek értelmében a kistermelők, az Élelmiszerbiztonságról szóló törvénnyel összhangban feldolgozhatják és értékesíthetik termékeiket. A Mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium kidolgozta a Kistermelői szabályzat tervezetét és lezajlott annak közvitája.

5. A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában

A tartományi és az önkormányzati foglalkoztatottakról szóló törvény jogi keretet teremt az Alkotmány 77. szakasza (2) bekezdésének alkalmazására, amellyel lehetővé válik, hogy a foglalkoztatás során azonos feltételek megléte mellett, a közalkalmazottak megfelelő nemzeti struktúrájának eléréséig minden szinten, előnyt élvezzenek a nemzeti kisebbségekhez tartozók;

Mivel a nemzeti kisebbségek részaránya a közszférában (az igazságügyben, a rendőrségen, az államigazgatás helyi szervezeti egységeiben, az egészségügyben, a közvállalatokban) továbbra is a lakossági számarányuk alatt marad, a következő lépésekre van szükség:

1. Pozitív intézkedések alkalmazásával össze kell hangolni azon törvényeket és egyéb jogszabályokat, amelyek a közszférában foglalkoztatott nemzeti kisebbséghez tartozók munkajogi helyzetét rendezik;

2. A Kisebbségi kerettörvény módosítása által létre kell hozni a pozitív intézkedések előírására vonatkozó jogalapot a közalkalmazottak munkajogi státusát rendező külön törvényekre vonatkozóan;

3. A részarányos foglalkoztatás követelményeinek meghatározása céljából elemzést kell készíteni a közszférában alkalmazottak nemzetiségi összetételének jelenlegi állapotáról;

4. Össze kell hangolni a törvényeket és egyéb jogszabályokat annak érdekében, hogy a közszférában és a közvállalatokban foglalkoztatottak nyilvántartásának vezetésekor a nemzeti hovatartozásra és az általános, valamint a középiskola elvégzésének nyelvére vonatkozó kitöltési kötelezettséget is tiszteletben tartsák;

5. A közszférában és a közvállalatokban foglalkoztatottak nyilvántartásában szereplő adatokkal összhangban el kell kezdeni a nemzeti kisebbségek munkavállalására vonatkozó négyéves terv kidolgozását;

6. A Kisebbségi akcióterv céljaival és dinamikájával összhangban figyelemmel kell kísérni a diszkrimináció elleni stratégia, valamint az annak megvalósítására vonatkozó 2014-2018-as akcióterv végrehajtását.

6. Kisebbségi jogok

A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 23-as csatlakozási fejezetre vonatkozó akcióterv és a Kisebbségi akcióterv megvalósítása érdekében fognak cselekedni.

1. Az alkotmánymódosítás folyamata során a felek megfontolják a javaslatot, hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogait sarkalatos törvény szabályozza majd;

2. Az alkotmánymódosítás folyamata során a Szerb Köztársaság Alkotmánya alaposabban rendelkezik majd a nemzeti tanácsok jogállásáról, a nemzeti tanácsok és más hatalmi szervek viszonyáról, valamint a nemzeti tanácsok hatásköreiről és pénzeléséről;

3. Elfogadásra kerül az új vagy módosul a hatályos Nemzeti tanácsokról szóló törvény, átfogalmazódnak bizonyos rendelkezések az Alkotmánybíróság a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényre vonatkozó döntésének indoklásával összhangban, annak érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzatiság a szerzett jogok csorbulása nélkül valósulhasson meg;

4. A nemzeti tanácsok hatásköreinek tiszteletben tartása és a törvény-összeütközések megszüntetése céljából a különböző ágazati törvényeket összhangba hozzák a Nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel;

5. 2017 végéig elfogadásra kerül az a rendelet, amely a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak működésére szánt köztársasági költségvetési eszközök elosztását szabályozza;

6. 2018-ban a Kisebbségi Alap akkora összeggel rendelkezik majd, amekkora a köztársasági költségvetésében a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak pénzelésére van elkülönítve;

7.  A Kisebbségi akciótervben szereplő határidőket betartva elfogadásra kerül a Hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény módosítása;

8.  Befejeződik az a folyamat, amelynek során a kizárólag magyar tannyelvű általános iskolák alapítói jogait részlegesen átruházzák a Magyar Nemzeti Tanácsra;

1.  Rendeződik a magyar nemzeti kisebbség olyan kiemelt jelentőségű oktatási-nevelési intézményeinek a helyzete, amelyekben az oktatás főként szerb nyelven folyik;

10. A 2017/2018-os tanévtől bevezetik a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanításának új tantervét és programját, azzal a céllal, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő szinten sajátíthassák el a többségi nemzet nyelvét;

11. A Kisebbségi akciótervben szereplő határidőket betartva meghatározzák annak az óvodákat, valamint általános és középiskolákat tömörítő hálózatnak a feltételeit, amelyekben a nemzeti kisebbségek megvalósíthatják az anyanyelven történő oktatáshoz való jogukat;

• A pozitív intézkedésekre vonatkozó törekvésekkel összhangban meghatározzák a kis létszámú iskolai tagozatok megnyitásának engedélyezésére vonatkozó kritériumokat, addig pedig az erre vonatkozó döntéseket az illetékes minisztérium a Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve hozza meg;

13. Az illetékes minisztérium a Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve, a pozitív intézkedésekre vonatkozó törekvésekkel összhangban, a kisebbségi nyelvű kis létszámú iskolai tagozatok pénzelésének jóváhagyására vonatkozó különleges követelmények meghatározása után meghozza azokat a feltételekre és elvárásokra vonatkozó szabályzatokat, amelyek az általános és középiskolai oktatási és nevelési intézmények pénzelésére vonatkoznak;

• Az oktatási reform során új iskolaigazgatóság alakul Szabadkán - mint az illetékes minisztérium székhelyen kívüli szervezeti egysége -, amelyhez Szabadka Város mellett Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek tartoznak majd;

• A tankönyvekről szóló törvény alapján és a Kisebbségi akciótervben szereplő határidőket betartva biztosítják a szaktantárgyak magyar nyelvű oktatásához szükséges tankönyveket és egyéb tanfelszereléseket;

16. A Szerb Köztársaság és Magyarország között államközi szerződés jön létre a külföldön szerzett oklevelek honosításáról és a tanárok külföldön elvégzett szakmai továbbképzésének kölcsönös elismeréséről;

17. Az eddigieknél jelentősebb eszközöket különítenek el a köztársasági költségvetésből a magyar közösség programjaira és projektumaira a művelődés és a civil társadalom területén, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek a VMSZ részesedését határozzák meg a programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből.

7. Egészségügy

a) A Vajdaság területén lévő közkórházak és egészségházak szolgáltatási szintjének javítása kiemelt prioritást fog élvezni az új Kormány munkájában;

b) A szolgáltatások szintjének javítása céljából módosítják az egészségvédelem terén alkalmazott normatívákat és a pénzelés módját;

c) Számos vajdasági egészségház és közkórház részére mentőautókat szereznek be, a szakintézményekben pedig fokozatosan modern diagnosztikai és terápiás berendezéseket vezetnek be: Szabadkán (onkológia, sugárterápiás intézet, angiológiai diagnosztikus kabinet, mellkasi osztály, teleradiológia) és Zentán (onkológiai osztály és tüdőosztály);

d) Az egészségügyi intézmények hálózatának kialakítási tervébe belekerül a szabadkai közkórház vérátömlesztési osztálya olyan szakintézményként, amelynek engedélyezett a vér- és vérösszetevők gyűjtése, vizsgálata, feldolgozása, tárolása és elosztása (Újvidék, Belgrád, Niš és Kragujevac mellett);

e) Azokat a vajdasági szülészeti osztályokat, amelyeken kevesebb a szülés, terhesgondozásra és beavatkozás nélküli szülésekre fogják használni, és minőségi diagnosztikát biztosítanak majd;

f) Az általános diagnosztikai szolgáltatások minden speciális és közkórházban elérhetővé válnak;

g) Az Egészségügyi Minisztérium az egészségügy minden területén munkacsoportokat állít fel az orvosok mindennapi munkája során alkalmazható országos útmutatók kidolgozására.

8. Szociális védelem

1. A köztársasági költségvetésből forrásokat biztosítanak a szociális szolgáltatást nyújtó nem állami intézmények (egyesületek, vállalkozók, gazdasági társaságok és más szervezetek) tevékenységének társfinanszírozására (A Szociális védelemről szóló törvény 17. szakasza alapján);

b) A Szociális védelemről szóló törvény módosításával megszűnik annak a lehetősége, hogy a többszörös visszaeső bűnözők szociális segélyben részesülhessenek.

9. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás

1. A Büntető Törvénykönyv és a Közrendről szóló törvény módosításával az 5.000 dinár alatti értékű lopások elkövetőivel szemben bevezetik a jogrendbe a szabálysértési felelősséget. Ezen jogellenes cselekmények elkövetőit hivatalból indított szabálysértési eljárás keretében vonják felelősségre;

2. Az alapfokú-, felső-, gazdasági- és szabálysértési bírósági elnökök, bírák, bírósegédek és bírósági gyakornokok megválasztása, valamint a közjegyzők és azok helyetteseinek kinevezése során olyan mértékben, amennyire az lehetséges tiszteletben tartják a lakosság nemzeti összetételét, valamint a hatályos törvényi rendelkezéseket;

3. A Kisebbségi akciótervben szereplő határidőket betartva meghozatalra kerül Az ügyészek, a bírák, a bírósági elnökök javaslására és megválasztására vonatkozó szakmai kritériumokat meghatározó szabályzat, amely figyelembe veszi a lakosság nemzeti összetételét, a kisebbségek megfelelő részarányát, valamint a bíróság területén hivatalos használatban levő nyelvek szakmai terminológiájának ismeretét;

4. A Kisebbségi akciótervben szereplő határidőket betartva közös munkacsoport jön létre az Ügyészek Állami Tanácsa és a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjaiból, amely áttekinti a nemzeti kisebbségek részvételét az igazságügyi rendszerben;

5. A bíróságok és ügyészségek hálózatának következő felülvizsgálatakor, illetve azok székhelyének és területének meghatározásakor, nagyobb mértékben veszik figyelembe az igazságügyi intézmények és a lakóhely közötti távolságot, a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, valamint az igazságügyi intézmények meglétének hagyományait, annak érdekében, hogy biztosítsák az igazságügyi intézményekhez való egyenlő hozzáférést.

10. Rehabilitáció, vagyon-visszaszármaztatás, az egyházakkal való együttműködés

1. A rehabilitációs eljárásokban eljáró állami szervek A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló parlamenti nyilatkozattal (Sz.K. hivatalos Közlönye, 54/13), valamint azzal az 2014. október 30-án meghozott kormánydöntéssel összhangban fognak eljárni, amely hatályon kívül helyezte azt a két, 1945-ben született katonai közigazgatási határozatot, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánítotték a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat;

2. Mielőbb módosul a Vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény, amely lehetővé teszi a csereingatlan útján történő kárpótlást, a termőföldek, erdők és építkezési területek vonatkozásában;

3. Mielőbb rendeződnek a magyar közösség történelmi egyházai és az állam között fennálló nyitott kérdések, különösen a papság társadalombiztosítási státusa;

4. Az egyházi vagyon visszaszármaztatása mielőbb befejeződik.

11. Helyi önkormányzatok

a) A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása alkalmával rendeződik a helyi közösségek jogi státusa (hatáskörei, az eszközök odaítélésének kritériumai, felügyeleti mechanizmusok) annak érdekében, hogy a polgárok minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be azokba a döntéshozatali folyamatokba, amelyek a helyi közösségeikben a mindennapi életminőség javítására vonatkoznak;

b) A Kommunális rendőrségről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a községek is alakíthassanak kommunális rendőrséget.