„A népi kultúrának helye van az oktatásban”

Az amatörizmus és a hivatásos intézmények összefonása várhatóan még erősebbé válik

Jövőkép az amatörizmusban a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájának tükrében címmel szombaton szakmai értekezletet tartottak a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület székházában.

Mihályi Katalin újságíró, a Lányi Ernő egyesület elnöke felszólalásában rámutatott, hogy nemzeti tanácsunk a kulturális stratégiában nem mostohagyerekként kezeli az amatörizmust.

A dokumentum alaposan felméri az aktuális helyzetet és fejlesztési célokat fogalmaz meg. Mihályi összegzéséből kiderült, Vajdaságban nagyjából 200 magyar művelődési egyesület működik.

Tízezreket megmozgató amatőr mozgalomról van szó. Ami az egyesületek tevékenységét illeti, a néptánc a legelterjedtebb, de a népzene és a népdal is népszerű. Az egyesületek közösségmegtartó ereje rendkívüli, különösképpen ott, ahol az iskolákban már nincsen magyar nyelvű oktatás, mutatott rá Mihályi.

Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a magyar nemzeti tanácsi választásokon induló Magyar Összefogás listavezetője az amatörizmus fejlesztésével kapcsolatban kifejtette: a növekedés változással jár.

Az amatörizmusnak két fontos szegmense és feladata van, a közösségépítés és a közművelődési feladatok betöltése, emelte ki Hajnal, mondván, mindkettő olyan dolog, amely kapcsán érezni és tapasztalni kell, hogy miként állhatnak saját lábukra a művelődési egyesületek, hogyan támaszkodhatnak saját, vajdasági magyar szakembereinkre.

– Ha az MNT politikája az elmúlt négy évben arról szólt, hogy intézményesítsük a kultúra minden szegmensét, akkor mostantól arról kell beszélnünk, hogy miként használhatjuk fel intézményeinket az amatörizmus erősítésének és fejlesztésének folyamatában. A zeneoktatás tekintetében fontos szakintézményként a Szabadkai Zeneiskolát, valamint a többi vajdasági zeneiskolát emelném ki.

Ezek szerepe ebben a tevékenységben felértékelődik, ugyanúgy, mint a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karé. A magyar oktatásban helyet kell adni a népzenének, a néptáncnak, a hagyománynak és a népi kultúrának.

Fontos, hogy a folyamatért felelős intézmények úgy tudjanak magyar szellemiséget sugározni, hogy munkájukból ez mindenki számára egyértelmű legyen – fogalmazott Hajnal.

Lovas Ildikó, az MNT kulturális tanácsosa, a Magyar Összefogás jelöltje a tanács két sikeres, amatőrök számára kidolgozott programját, a Deszkára fel! projektumot és a néptáncoktató képzést ismertette, illetve elemezte azok eredményét.

A sajtónak nyilatkozva Lovas kifejtette, azért kell segíteni a vajdasági magyar amatőr alkotótevékenységet, mert mint minden kultúra, a vajdasági magyar is több forrásból táplálkozik. Az egyik forrás az értékteremtés, a másik pedig az örökségmegőrzés és a hagyományőrzés.

– Ma már nem úgy őrizzük a hagyományt, nem úgy része életünknek, mint régen, születéstől a halálig. Napjainkban ezt tanulni kell. Ha nem tanuljuk zenei anyanyelvünket, ha nem tanuljuk mondókáinkat, mindazt, ami a magyar kultúrának a népi részét jelenti, akkor azzal sokkal kevesebbek leszünk.

Az amatőr tevékenység összekötése a hivatásos intézményekkel az MNT számára az elmúlt ciklusban is hangsúlyozottan fontos volt. Indokoltnak tartom, hogy ezt a kapcsolatot a jövőben még szorosabbra fonjuk. Nem véletlen, hogy a programok között utoljára hagytuk a népzeneoktatást. Összetett és bonyolult folyamatról van szó, amely mélyen kötődik az oktatáshoz, a zeneiskolákhoz.

Foglalkozunk a kérdéssel, hogy miként tudjuk az amatőr művelődési egyesületeket olyan helyzetbe hozni, hogy legyenek hangszereik, hogy a gyerekek, akik nem járnak zenedébe, de szeretnének zenélni tanulni, erre lehetőséget kapjanak. Ne kiváltság legyen a magyar népzene, vagy az amatőr tevékenység művelése, hanem a mindennapok része – magyarázta Lovas.

A hallgatóság a továbbiakban dr. Huszár Elvira egyetemi tanár, Borsi Ferenc és Kanalas Zsófia zenepedagógusok, valamint Csizmadia Anna előadóművész álláspontjával ismerkedhetett meg a témában.

A szakemberek egyetértenek azzal kapcsolatban, az amatörizmus fejlődésének lehetőségeit az oktatási rendszerben, a zeneoktatás megreformálásában kell keresni.

Az oktatásban helyet kell teremteni a népzeneoktatásnak, hangsúlyozták a szakemberek, akik azzal kapcsolatban is egyetértenek, hogy művelődési egyesületeink növekedéséhez, mind igényesebb alkotói tevékenységéhez nélkülözhetetlen a szakemberek kinevelése.