A ’28-as nemzedék

A 61. Kanizsai Írótáborban bemutatták az 1928-as nemzedék tagjainak a tiszteletére született kötetet

A 61. Kanizsai Írótábor nyitónapján, pénteken bemutatták a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban A ’28-as nemzedék című rendkívül impozáns kötetet, amely a Forum Könyvkiadó Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közös kiadványaként látott napvilágot, és az 1928-as nemzedék neves tagjainak, Kopeczky Lászlónak, Kalapis Zoltánnak, Kalmár Ferencnek, Vinkler Imrének, Fehér Ferencnek, Ács Károlynak, Sáfrány Imrének, Dévavári Zoltánnak és Vukovics Gézának a tiszteletére született meg.

– Kopeczky László, Kalapis Zoltán, Kalmár Ferenc, Vinkler Imre, Fehér Ferenc, Ács Károly, Sáfrány Imre, Dévavári Zoltán és Vukovics Géza azonos évjáratúak, sok mindent közösen éltek meg, ugyanazok a társadalmi és kulturális hatások érték őket. Ennek az egyidejűségnek mégis az adott mélyebb értelmet, hogy önértésükbe beleépült az egymáshoz tartozás tudata, a nemzedéki létezés jelentése és gyakorlata.

Mindannyian egyedi pályát futottak be, figyeltek azonban egymásra, baráti kapcsolatokat ápoltak, és cselekvőleg viszonyultak egymáshoz. Reflektáltak egymás munkáira – mediális és műfaji szempontból is változatosan –, egymást megörökítő és közös alkotói gesztusaik is voltak. Jelen voltak, jelen kívántak lenni egymás életrajzában – hangsúlyozta a könyvbemutatón a kiadvány előszavát idézve a kötet szerkesztője, dr. Faragó Kornélia, majd hozzátette, a szociokulturális környezet tematikus összeállításokkal, nemzedéki köszöntőkkel, rendezvényekkel, interjúkkal erősítette az egymáshoz tartozás szerkezeteit.

Ahogyan fogalmazott, ebből következően egymás felől nézve, egymással szoros összefüggésben is láttatni kell ezeket az életműveket. Mint mondta, éppen ezért esett a választásuk az egymás viszonylatában való kapcsolati mozgásokra, a valamely szempontból összetartozó élménytartalmakra akkor, amikor a terjedelmi korlátok okán hangsúlyokat kellett kijelölniük.

– Több személyes elbeszélő forrásból is idéz a kötet, hogy az átélés élményét is közvetíthesse, azt, ahogyan ők maguk emlékeznek önmagukra és egymásra. Vagy éppen azt, ahogy mások emlékeznek rájuk, azok, akiket a korosztályi körökön kívülről vonzottak magukhoz. 

Helyet kaptak korai szövegek is, olyanok, amelyek nem viselik magukon a spontánul időszerűsítő emlékezet jegyeit. És bekerültek a múlt mítoszaiban megképzett, utólagos elbeszélések, amelyek azt is jelzik, milyen az elbeszélő viszonya a felidézett történésekhez. Minél eltérőbbek az emlékezeti világok, a létértelmezési módok, annál inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy a múltat a maga másságában ragadhassuk meg. Nemcsak a szubjektív történelem primer dokumentumai – napló, levél, levelezőlap, gyermekkortörténet, pályarajz, öninterjú stb. – és a nemzedéktársi írások kerültek be a kötetbe, hanem az alkotói opusok egyes darabjai is.

Ezenkívül a recepciós kultúra nehezen hozzáférhető, de fontos és máig beszédképes szövegei közül is olvasható néhány a válogatásban, sőt, új megközelítések is születtek. A dialógusba lépő szövegek, szövegrészletek nemcsak az egyes alkotók pályafutását, egymáshoz való viszonyának mintázatát rajzolják ki, hanem azt a kulturális miliőt is, amelyben világ- és egymás-tapasztalatuk megvalósult – magyarázta dr. Faragó Kornélia, aki szerint a könyv olyasmit nyújt, amit másutt – legalábbis így összegyűjtve – nem találhat meg az olvasó. Ahogyan a kiadvány szerkesztője fogalmazott, a kötet lehetőségeihez mérten igyekszik reprezentálni, jelenünk részévé tenni az egyes életpályák anyagát, mégis, mint ahogyan a mozaikos jellegű válogatások általában, a hiány műfaját műveli, hiszen nem végezhet átfogó életmű-értékelést, csak azt vállalhatja, hogy útmutatással szolgál, hogy a maga szűkös keretei között is a lehető legtöbb értékvonatkozásra, felidézésre méltó momentumra tesz utalást.

Mint mondta, a könyv nem akar több lenni egy rokonszenves gyűjteménynél, amely felkeltve az olvasók érdeklődését, megkísérli rávenni arra, hogy megismerje a kötetből hiányzó mozzanatokat is, illetve hogy számon tartsa és újragondolja ezeket az életműveket.

 könyvbemutatót megelőzően a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a ’28-as nemzedék három tagja, Kalmár Ferenc, Sáfrány Imre és Vinkler Imre alkotásaiból nyílt látványos kiállítás, amit dr. Ninkov K. Olga művészettörténész nyitott meg, aki beszélt a három alkotó életének és művészetének legfontosabb kapcsolódási pontjairól, valamint alkotásaik legjellemzőbb vonásairól is.

Szerző: 
Magyar Szó, Máriás Endre