A német beruházókat érdekli Szerbia
Ćupriján 1500-an jutnak munkához az Aleksandar Vučić és egy német vállalat között aláírt szerződés által
A szerbiai küldöttség elégedetten értékelte a csütörtökön Berlinben megtartott Nyugat-Balkán elnevezésű konferenciát, amelyen Németország és az EU tisztségviselőin kívül a régió országainak miniszterelnökei és küldöttségei vettek részt. Aleksandar Vučić miniszterelnök három, az egész régió szempontjából fontos infrastrukturális projektumot ismertetett a résztvevőkkel. Dušan Vujović pénzügyi miniszter elmondása szerint a német beruházók rendkívül érdeklődnek a magánosítás előtt álló vállalatok és a Szerbiában való beruházás lehetőségei iránt.
A konferenciát követően megtartott sajtótájékoztatón Angela Merkel német kancellár megismételte, hogy az Európai Unió a Nyugat-Balkán országaival való kibővítését szorgalmazza. Az, hogy ezek az államok mikor csatlakozhatnak, egyedül attól függ, hogy milyen ütemben hajtják végre a szükséges reformokat. Merkel elmondása szerint ez a konferencia nem az utolsó ilyen jellegű rendezvény, újabb ehhez hasonló események megszervezését helyezte kilátásba a következő négy évben. A német kancellár fontosnak tartja a régió országainak összekovácsolását, hogy azok közösen gondolkodjanak, és együttműködjenek egymással. A régión belüli együttműködés tekintetében eddig Belgrád és Pristina tette meg a legnagyobb lépést, értékelte a kancellár.
A folytatásban felszólaló José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt tartotta a legfontosabbnak kiemelni, hogy a Nyugat-Balkán országainak az Európai Unióban a helyük, a csatlakozás pillanata azonban kizárólag maguktól az országoktól, a rájuk váró reformok végrehajtásának ütemétől függ. A Nyugat-Balkán országainak csatlakozása az EU számára politikai, gazdasági és geostratégiai cél, mondta az EB elnöke, hozzátéve, hogy a bővítés következő körére biztosan nem most azonnal kerül sor.
Barroso az eddigi reformok ütemének és hatékonyságának tekintetében pozitív példaként Szerbiát, Albániát és Koszovót említette. A régió országai mindig számíthatnak az EU tagállamainak a segítségére az integráció folyamatában, nyomatékosította Barroso, hozzátéve: a jogállamiság megteremtése, a regionális együttműködés és a közpénzügyek megfelelő irányítása kulcsfontosságú az integráció során.
Szerbia részéről Aleksandar Vučić miniszterelnök mellett Ivica Dačić külügyminiszter és Dušan Vujović pénzügyminiszter vettek részt a konferencián.
A NÉMET VÁLLALATOK ÉRDEKELTEK A MAGÁNOSÍTÁSBAN
Sigmar Gabriel német kancellárhelyettes, gazdasági és energetikai miniszter meglátása szerint a Nyugat-Balkánnak az eddigieknél több beruházásra és jobb oktatási rendszerre van szüksége. Gabriel is kifejtette, hogy a régió országainak az EU-ban a helyük, az EU-tagság azonban nem automatizmus alapján történik. Az európai integráció hosszú évek és mély reformok eredménye, nyomatékosította Gabriel a konferencia gazdasággal, energetikával és infrastruktúrával foglakozó részében.
– Azért van szükség több beruházásra a Nyugat-Balkán országaiban, mert ezzel hosszú távú jelzést adnánk az országoknak. Az olyan stratégiailag fontos területekre kellene összpontosítani, mint amilyen a kivitel fokozása és az oktatás minőségesebbé tétele. Terveink között szerepel, hogy a régió országait hozzásegítsük a hatékony energetikai rendszer és szállítmányozási infrastruktúra kiépítéséhez. A konferencia gazdasági részének egyik központi témája az energiaforrásokkal való ellátás kérdése. Ez a téma kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán és egész Európa számára – fogalmazott Gabriel.
|
Prioritás a jogállamiság megteremtése Ivica Dačić külügyminiszter a béke és stabilitás régiójának nevezte a Nyugat-Balkánt. A régió országai arra számítanak, hogy minél előbb csatlakozhatnak az EU-hoz, emelte ki Dačić, aki jónak tartja, hogy az EU mostantól már a csatlakozási tárgyalások elején megnyitja a 23-as és a 24-as tárgyalási fejezeteket, amelyek egyebek mellett a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkoznak. Az európai integráció a leghatékonyabb módja annak, hogy a csatlakozni kívánó országok előrelépést mutassanak fel a szóban forgó területeken, értékelte Dačić, hozzátette: Szerbia számára a jogállamiság és a joguralom megteremtése prioritás, hiszen ennek mentén több beruházás érkezhet az országba. |
Dušan Vujović pénzügyminiszter értékelése szerint a konferencia nagy mértékben hozzájárul a Nyugat-Balkán országai közötti kommunikáció és együttműködés javításához. Vujovićot meglepte, hogy a rendezvényen számos lehetséges beruházó is részt vett. Egyesek közülük konkrét kérdéseket tettek fel a régióban és a Szerbiában való beruházási lehetőségekkel kapcsolatban, mondta Vujović.
– Nagyon sok kisebb beruházó is jelen volt. Őket elsősorban a konkrét problémák érdekelték, mondjuk az, hogy miként fognak megvalósulni a Világbank által finanszírozott projektumok. Ezenfelül afelől érdeklődtek, hogy Szerbiában hogyan bonyolítják a versenypályázatokat és a közbeszerzési pályázatokat, mi a kormány hozzáállása a beruházások serkentéséhez és hogyan kapcsolódhatnának be a vállalatok magánosításába. A konferencia résztvevői tudják, hogy Szerbiában 502 vállalat vár magánosításra, és konkrét kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban, hogy miként vehetnének részt a magánosításban. A beruházók abban is érdekeltek, hogy következő lépésként megismerkedjenek a konkrét beruházási lehetőségekkel – részletezte Vujović.
VUČIĆ HÁROM PROJEKTUMOT ISMERTETETT
Aleksandar Vučić kormányfő az egész régió szempontjából jelentős infrastrukturális projektumokat mutatott be Berlinben. Ezek közül legfontosabbként a Belgrád–Szarajevó-vasútvonalat említette, amely Lajkovac, Valjevo, Loznica, Zvornik, majd Boszniai-Hercegovina irányába haladna. A vasútvonal kiépítésének terve már el is készült, magyarázta Vučić, mondván, hogy a projektum gazdasági és politikai szempontból is összekötné a két ország polgárait.
A másik projektum a Belgrád–Bar-vasútvonalat érinti, amelyen Szerbia két leágazás kiépítését szorgalmazza. Az első leágazás Bijelo Poljetól Berane, Peć, majd Pristina felé vezetne, a második pedig Podgoricától a Skadari-tó és Tirana irányába. Ez a projektum azért jelentős, mert ha elkészül a Belgrád–Budapest-gyorsvasút, akkor ezzel együtt sikerülne egyesíteni a Közép-Európából a Dél-Balkán felé vezető útvonalakat, magyarázta Vučić.
|
Déli Áramlat, de uniós szabályok mentén A Déli Áramlat témája is szóba került a konferencián. Ehhez kapcsolódóan Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa fejtette ki, hogy a gázvezeték kiépülhet és üzemelhet az EU határain belül is, de kizárólag az uniós szabályok mentén. |
A harmadik bemutatott projektum a Niš–Pristina-autópálya kiépítése, amely a szerb miniszterelnök szerint rendkívül fontos lenne mind a szerbek, mind az albánok számára. A szóban forgó projektumok részletes magyarázatát, valamint Szerbia egyéb gazdasági ötleteit írásos formában osztották ki a konferencia résztvevői között.
Az egyéb gazdasági elképzelések közül Vučić a sajtónak nyilatkozva fontosnak tartotta kiemelni azt, amely a szabad árukereskedelem és szolgáltatás fokozására vonatkozik. Ez az intézkedés végül a vámunió megalakulásához vezethetne a régióban, értékelte Vučić.
Szerbia egyelőre a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) minden egyes országával többletet jegyez, kivéve Horvátországot. Ezért Vučić azt javasolta, hogy a CEFTA-án belül, Horvátország, Szlovénia és Szerbia részvételével, alakuljon meg az úgynevezett fiatalok uniója. Ennek az uniónak a francia–német fiatalok szövetségének mintájára kellene működnie, véli a miniszterelnök, majd kifejtette, hogy az uniót három alapelv mozgatná: a tolerancia, a szolidaritás és az együttműködés.
A Traklite német vállalattal szerdán aláírt szerződés kapcsán Vučić elmondta, hogy ennek köszönhetően Ćupriján gyár nyílik, amelyben 1500 ember kap majd munkát. A Traklite világszerte nyolc termelési üzemet működtet, ezeknek összesen 3500 alkalmazottja van, taglalta Vučić. Hozzátette, hogy a vállalat éves forgalma nagyjából félmilliárd euró.
