Jelentés a nemzeti kisebbségek helyzetéről
Kovács Elvira: Fontos, hogy az ET kiálljon a hagyományos nemzeti kisebbségek jogaiért
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kedden este elfogadta a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló jelentést. A Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője által összeállított jelentés elkészítését Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a Szerbiai Képviselőház ET küldöttségének a tagja indítványozta nagyjából másfél évvel ezelőtt. Lapunknak nyilatkozva Kovács elégedettségének adott hangot, hogy az ET hosszú idő után a hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozott. A romakérdéssel kapcsolatban már több dokumentumot, jelentést is elfogadott az ET, a vajdasági magyarokhoz hasonló hagyományos kisebbségekkel azonban túlságosan sokáig nem foglalkozott, fűzte hozzá Kovács.
– A dokumentum kitér azokra a konkrét területekre, amelyek fontosak a nemzeti kisebbségek megmaradásának szempontjából. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz. Felszólalásom során nyomatékosítottam, hogy a kisebbségek számára fontos az anyanyelvű oktatás, közép- és felsőfokon is lehetővé kell tenni számukra, hogy anyanyelvükön tanuljanak. A hivatalos nyelvhasználat, valamint a részarányos foglalkoztatottság kérdése szintén kulcsfontosságú a nemzeti kisebbségek számára. Kalmár Ferenc jelentéstevő, aki tavaly decemberben látogatott Szerbiába, úgy értékelte, hogy a részarányos foglalkoztatottság egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek megoldásra várnak. Kalmár Ferenc megfogalmazása szerint Szerbiában többé-kevésbé jók a törvények, egyedül az ezek közötti összehangoltság, valamint a gyakorlati alkalmazás hiányos. A szerbiai kisebbségek politikai szerepvállalásával, a döntéshozatalban való részvételükkel kapcsolatban elmondtam, hogy a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvény 2004-ben történt módosítása, illetve a természetes választási küszöb bevezetése óta valóban érezhető a különbség. A médiaprivatizáció kérdésére külön kitértem és megjegyzésem ajánlás formájában részévé vált a jelentésnek. Elmondtam, hogy a szerbiai médiumok magánosítása során figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek specifikumait – foglalta össze Kovács.
A jelentés záradékába bekerült, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének az ET prioritásai között kell maradnia. A jelentés a nemzeti kisebbségek kollektív jogaival is foglalkozik, magyarázta Kovács, majd emlékeztetett arra, hogy Szerbia egyike annak a kevés országnak, amelynek az alkotmánya is előírja a kollektív jogokat.
Egyesek ezt a jelentést is megkísérelték a romakérdés irányába terelni, ugyanakkor ez ellen egyebek mellett Kovács is felszólalt, mert mint mondta: a szóban forgó jelentésnek egészen más a célja. Az ET 47 tagállamában nagyjából 100 millió, valamelyik hagyományos nemzeti kisebbség képviselője él, ezért fontos, hogy az ET határozottan kiálljon a jogaikért, emelte ki Kovács.
